Egy olvasónk kérte a segítségünket, aki nem szeretne mást, csak emberhez méltó módon közlekedni ott, ahol állandó lakcíme van. Nem valami kis eldugott faluról van szó, hanem a Budapest szomszédságában található Pilisszántó, Placskó településrészéről.
Amikor fotós kollégámmal elindultunk Pilisszántóra, sok mindenre felkészültünk, hiszen több éve ilyen témákkal foglalkozunk, de arra amit találtunk nem számítottunk. Egy éve jártunk az eddig legrosszabbnak tartott infrastruktúrával rendelkező, “Duranda cigánytelepként” ismert helyen, de az ottani “úthálózat” is magasan felülmúlja azt, amit Pilisszántó Placskón tapasztaltunk.
Ha esik, akkor bokáig ér a sár, ha száraz, akkor a por elviselhetetlen.
Érkezésünk előtti napon esett az eső, így volt módunk megtapasztalni, hogy a hozzánk forduló tulajdonosnak mit kell átélnie. Mivel nem egy mezőgazdasági munkagéppel, hanem személyautóval közlekedünk, így csak a Placskó alján található víztározóig tudtunk eljutni, onnan gyalog, gumicsizmában folytattuk utunkat. Így sem volt egyszerű, egész egyszerűen kétszer is a földön kötöttem ki, egyszer kollégám is, akinek így a fényképező gépe is megsérült.
Agyag, eső és hegyoldal nagyon szerencsétlen együttállás.
A meredek hegyoldal utcáit agyag borítja, ott a terepjárók által kijárt keréknyomokban egy-két helyen mutatja magát, hogy valamikor murvát is elszórhattak, de azok már nagyrészt eltűntek. Egy hatalmas esést követően azon gondolkodtam, hogy ha most eltörik a lában vagy a gerincem, akkor ide mentő, hordágy biztosan nem jut fel, helikopter a hegyoldalon leszállni nem tud, tehát egyetlen esélyem néhány markos tűzoltó lehet, akik valahogy lejuttatnak a civilizált utakhoz.
Az ott élők nagyon barátságos és segítőkész emberek.
Az esést és a káromkodást követően több helyi lakos is azonnal a segítségünkre sietett. Ezúton is köszönöm Marika néninek a finom meleg teát, a többieknek pedig a ruházat megtisztításához nyújtott segítségüket.
De mit mondanak az ott élők?
Amikor híre ment, hogy ott vagyunk, nyolc helyi, állandó lakos gyűlt körénk, akikből áradt a sok panasz. Kérték, hogy a nevüket ne írjam le, mert mint elmondták tartanak az esetleges retorzióktól. Pedig nincs nagy elvárásuk, csak közlekedni szeretnének. Elmondták, hogy tisztában vannak azzal, hogy a Placskó telep egykoron “üdülő övezetként” jött létre, de ma már az ottani telkek harmadában állandó lakosok élnek. Nagyon szeretnek itt élni, hiszen a Placskó valóban gyönyörű, kiváló pihenési lehetőséget biztosít, de csak annak, aki terepjáróval rendelkezik.
Akikkel beszélgettünk kivétel nélkül azt szeretnék, ha az Önkormányzat szilárd burkolatú utakat, vagy legalább murvát, zúzott követ biztosítana az agyagos útfelületekre és megoldaná a csapadékvíz elvezetését.
Egy kisgyermekes anyuka arra is panaszkodott, hogy nem csak a sár a probléma, hanem az is, hogy száraz időben a kiszáradt agyag annyira porzik, hogy nem lehet a kertekben teregetni, a gyermekeket az udvarra kiengedni, mert töménytelen mennyiségű agyagport lélegeznek be, ami bizony rendkívüli mértékben károsítja a tüdőt. Az egyik gyermeke állítólag asztmás beteg, pont ezért költöztek nyolc éve a friss levegőt biztosító hegyek közé.
Többen jelezték, hogy alakítottak egy perközösséget is és bírósági úton próbálják elérni, hogy ha már állandó lakcímmel rendelkeznek ezen a helyen, ha már adóznak az Önkormányzatnak, akkor biztosítsanak nekik járható utakat is.
Elmondták, hogy természetesen társadalmi munkában megoldanák az utak murvával történő terítését, ha az Önkormányzat az anyagot biztosítaná. Hozzátették, hogy több nagy építőanyag kereskedés is van a településen, akiktől az Önkormányzat akár piaci ár alatt is beszerezhetné az anyagot.
Fizetnének is!
A helyi lakosok kiszámolták, hogy ha az Önkormányzat mind az 543 telek tulajdonostól -akár adók módjára- kötelezően beszedne 180.000 Ft.-ot, akkor 97.740.000 Ft bevétel lenne, amiből a teljes Placskó területén található úthálózat aszfalt burkolatot kaphatna! 250.000 Ft egyszeri befizetéssel pedig a csapadékelvezetés is megoldható lenne. A velünk beszélgető emberek kivétel nélkül vállalnák ezt az összeget, csak emberi módon közlekedhessenek.
De mit mond az Önkormányzat?
E-mailban fordultunk Pilisszántó Polgármesteréhez, Csicsmanczai Tamásnéhoz. Polgármester Asszony válaszát változtatás nélkül közöljük:
” Engedje meg, hogy a Pilisszántó Placskó településrész útjaival kapcsolatos kérdéseire átfogóan válaszoljak, mert egy puszta igen-nem válasznál jóval árnyaltabb a kérdés.Pilisszántó külterületi, kertes mezőgazdasági területe kétszer akkora, mint a belterület. Az utak jellemzően földutak a 2 km hosszú Placskó bevezető gerincutat kivéve, melyet 10 évvel ezelőtt pályázati támogatás, lakossági hozzájárulás és önkormányzati önrész finanszírozásból építettünk. A Placskó területen az ingatlanok zártkertek, 3%-os beépíthetőséggel és csak gazdasági épület építhető, lakóház nem. Mindezek ellenére az állandó lakosok száma folyamatosan nő, melynek több gerjesztő oka is volt az elmúlt években. Először a bedőlt svájci frank alapú lakáshitelek szenvedői kerestek olcsó lakhelyet, majd a budapesti ingatlanárak emelkedése ösztönzött sokakat arra, hogy eladják a fővárosi ingatlant és itt vegyenek telket, legutóbb pedig a világjárvány terelte az embereket a kevésbé zsúfolt és szabadabb mozgásteret kínáló zártkertek felé. Mindez a helyi önkormányzat szándékával ellentétes folyamat, hiszen a koncepció mindig a falusias jelleg megtartása volt, ezért nem került sor jelentősebb parcellázásra hosszú idő óta a településen. Pilisszántó nem rendelkezik jelentős iparral, sem a természetvédelem sem az infrastrukturális háttér szempontjából nem alkalmas erre. Csekély bevételeiből jelentős önerős fejlesztésekre nem képes, ezért folyamatosan igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket, melyekre agglomerációs településként és EU-s pályázatok szempontjából a fővárossal együtt fejlett kategóriába sorolva, szűkebb körben volt jogosult. A külterületi utakra kiírt csekély számú pályázati lehetőséget mindig kihasználtuk, így korábban támogatást nyertünk a Zártkert programban a Hegyalja településrészen útkarbantartásra, most pedig a Placskó településrészen a gerincútvonalként funkcionáló Diófa-lejtő részleges aszfaltos felújítására. A kivitelezés 2022 .nyarán fog megvalósulni. Tekintettel arra, hogy csak 19 mFt az útfelújításra fordítható összeg, az 510 fm-es útnak csak egy 200 fm-es szakasza újulhat meg. Felhívással fordultunk a lakosok felé, hogy a korábbi sikeres együttműködésnek megfelelően útépítési megállapodás keretein belül az ingatlantulajdonosok önkéntes telkenkénti 90 ezer Ft hozzájárulásával további szakasz felújítása valósulhasson meg. Ezidáig mindössze kb.110 aláírt megállapodás érkezett vissza. Sajnos azt látjuk, hogy még az utat rendszeresen használók közül sem mutatnak sokan hajlandóságot az útépítés támogatására. Kötelezni pedig nincs jogi lehetőség, mert még társulás esetén is csak azt lehetne kötelezni, akinek az úttal közvetlenül határos az ingatlana, az pedig nagyon kevés, mivel a forgalmat a keresztutcákra nyíló ingatlanok tulajdonosai adják.A kb.600 ingatlanból álló Placskó településrész kiterjedt úthálózatának rendszeres kátyúzása jelentős költséget emészt fel évente. Az utak teljes felületének telibe murvázása hatalmas költség, fedezetünk nincs rá és nem jelent tartós megoldást, de az utak állapota nem is teszi indokolttá. Az önkormányzatnak a külterülettel kapcsolatosan számos egyéb költsége merül fel, mint például a téli hótolás és síkosságmentesítés, gallyazás az utak mentén, melyet a lakosoknak kellene a közterületekről szóló rendelet alapján végezni az ingatlanukkal határos közterületen, de nem teszik, ezért a hulladékszállítás biztosítása és a közlekedésbiztonság miatt kénytelenek vagyunk magunk elvégezni. De említhetném a közvilágítás költségeit, mely évi többmilliós költséget jelent, vagy az óvoda és védőnői szolgálat fenntartását, melyet sokan igénybe vesznek és sorolhatnám még. A beépített ingatlanok után fizetett átlagosan 25 ezer Ft/év építményadóból lássuk be sok mindent nem lehet csinálni, önkormányzatunk erején felül igyekszik törődni a településrésszel.
Az úthálózat fejlesztésében a továbbiakban is csak pályázati lehetőségek kihasználásával és lakossági hozzájárulással lehetséges előrelépni. Szívesen vesszük ha a településrész lakói valamilyen formában szerveződnek és közösen megteremtik a forrást erre a célra, de mindenképp egy hosszútávú kötelezettségvállalásra kell elhatározzák magukat, mert az összegyűjtött összeg függvényében egyes utcák szilárd burkolattal történő ellátására csak sok-sok év, akár évtized elteltével kerülhet csak sor. A jelenleg folyamatban levő Diófa-lejtő útépítésre indított felhívás alapján mutatott hajlandóság alapján nem látom realitását a teljes településrész összefogásának, egy-egy utcára vonatkozóan azonban elképzelhetőnek tartom, bár az egy-egy ingatlanra eső költség nagyon magas lehet.
Üdvözlettel Csicsmanczai Tamásné polgármester “
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a Placskón élőknek még évtizedekig középkori körülmények között kell közlekedniük, hacsak a bírósági pert nem nyerik meg az Önkormányzattal szemben.
Comments are closed.